Elválasztás, hozzátáplálás

Szerző: Polyák Éva, dietetikus

A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, hiszen megfelelő mennyiségben, minőségben és könnyen emészthető formában tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyekre a babának szüksége van. Az anyatejes táplálás kedvezően befolyásolja az értelmi képesség fejlődését, s védőanyagainak köszönhetően a szoptatott gyermekek körében ritkábban fordulnak elő bél- és húgyúti fertőzések, légúti betegségek és allergiák.

Születéskor a bélrendszer teljesen steril. A szülés során a csecsemő áthalad a szülőcsatornán, ahol érintkezik azokkal a mikrobákkal, amelyek az anya szervezetében találhatók. Az anyatej első kortyaival számos jótékony baktérium (Lactobacillus- és Bifidobacterium-faj) kerül a csecsemő tápcsatornájába. Hatásukra a vastagbélben olyan anyagcsere- és immunológiai folyamatok következnek be, amelyek a gátolják a veszélyes kórokozók megtelepedését, serkentik a bélműködést, s hozzájárulnak a vitamintermeléshez.

A tápszerrel táplált csecsemők bélflórájában nem a bifidus baktériumok dominálnak, emiatt a védőhatás kisebb, a bél sérülékenyebb. Nem kell azonban megijedni azoknak az anyukáknak, akik valamilyen ok miatt nem tudják anyatejjel táplálni gyermeküket, hiszen a tápszeres babák bélműködésének és -védelmének támogatására már kifejlesztettek élő bifidus baktériumokat tartalmazó, probiotikus csecsemőtápszereket. Ezek a baktériumok az anyatejhez hasonlóan védik és fenntartják az egészséges bél működését.

Elválasztás

Az elválasztás kifejezés több módon értelmezhető. Jelentheti az anyatejes táplálásról a tápszeres táplálásra való áttérést, illetve az anyatejes vagy tápszeres táplálásról való fokozatos áttérést a szilárdabb ételekre. A WHO meghatározása szerint az eszményi elválasztási időt a csecsemő fejlődése, növekedése határozza meg. Az elválasztást akkor kell elkezdeni, amikor az anyatej vagy a tápszer nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, ezért a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A Magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, s ha mód van rá, egyéves korig még az anyatej legyen a fő táplálék (1).

Mikor?

Az elválasztás ideális esetben hosszabb folyamat. Az anyuka szemléletmódjától függően az elválasztás lehet hirtelen vagy fokozatos. Tarthat napokig, hetekig vagy néha hónapokig.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkezett el a hozzátáplálás ideje, az anyuka gyermeke viselkedéséből is következtethet. Ilyen viselkedés lehet, ha a baba a megszokottnál mohóbban szopik, és szoptatáskor mindkét mellet kiüríti, mégis éhesnek látszik, illetve az etetés után egy-két órával újra szopni szeretne, s ami a kezébe kerül, a szájába dugja, kóstolgatja. Ha ilyet tapasztalunk, azt jelezheti, elérkezett a hozzátáplálás ideje. Ez az időszak általában a hatodik hónap táján következik be. Erre az időszakra megkétszereződik a baba születési testtömege, s nő a fejlődő szervezet energia- és tápanyagigénye, ezért nem elégíti ki energiaszükségletét a kizárólagos anyatejes táplálás. A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérhetnek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem a kiegészítését.

Az elválasztás időpontját meghatározhatja az is, hogy a baba anyatejes vagy tápszeres táplálásban részesül-e. Ha tápszert kap, a hozzátáplálást már négy hónapos korban elkezdhetjük.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert egyrészt a tápcsatornába kerülő idegen anyag az egyéni érzékenységtől függően ingerelheti az immunrendszert, s kóros immunválaszt, allergiát válthat ki, másrészt ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mivel ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót:

• kiütéseket, elsősorban a száj körül, a hason és a háton
• hasfájást és
  
• szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Mit?

Sok anyukában felmerülhet a kérdés, miért kell figyelni az élelmi anyagok bevezetésének megfelelő sorrendjére, amikor a gyári készítésű bébiételek olyan alapanyagokat tartalmaznak, amelyeknek a házi bevezetését a szakemberek csak később ajánlják.

A gyári készítésű bébiételek és tejpépek a csomagolásukon feltüntetett életkortól biztonsággal adhatók, még olyankor is, ha olyan összetevő (pl. tej, méz) van bennük, amelyet házi felhasználásban nem javasolnak a dietetikusok. Ennek az az oka, hogy a bébiételekben, a szigorú és körültekintő gyártástechnológiának köszönhetően, ezek az alapanyagok megfelelően át vannak alakítva, így a babák táplálására alkalmasak.

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljunk ki, ilyen

• az alma,
• az őszibarack,
• a banán, majd a későbbiekben
• a meggy és
• a cseresznye.

Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket:

• epret,
• málnát,
• kivit,
• ribizlit,
• szedret,
• egrest,
• áfonyát (2).

Zöldségek és főzelékfélék közül először:

• a burgonya,
• a sárgarépa,
• a sütőtök és
• a cékla kerüljön sorra.

Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket.

Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és -zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén elkezdhetjük a hús bevezetését (1). Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk. A hatodik hónap végén elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.

A hetedik hónapban bevezethetjük:

• a körtét,
• a cukkinit,
• a salátát,
• a brokkolit,
• a fehérrépát,
• a paszternákot,
• a tököt,
• a kelbimbót és
• a passzírozott zöldborsót.

Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk (3). Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól:

• szilvával,
• ringlóval,
• sárgabarackkal,
• görögdinnyével,
• sárgadinnyével és
• cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát.

A zöldségek és főzelékfélék közül:

• a karalábé,
• a kelkáposzta,
• a karfiol,
• a zöldborsó és
• a csicsóka bevezetése kezdődhet meg.

Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet (3).

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként (2). Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot.

A fűszerek közül:

• bazsalikommal,
• kakukkfűvel,
• borsikafűvel,
• borsmentával,
• citromfűvel és
• lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben – lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén – pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Sok anyuka úgy gondolja, hogy az otthoni ételkészítés sok vesződséggel és idővel jár, s összeegyeztethetetlen a családtagok étrendjével. Ez nem így van, de egy kis tervezést azért igényel. Az alapanyagok, az előkészítési és elkészítési műveletek is hasonlók vagy éppen ugyanazok, csupán a befejező műveletekben van egy kis eltérés. Előnye, hogy az anyuka pontosan tisztában lesz azzal, hogy mit is eszik szeme fénye.

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban). Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéshez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre. Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:
• egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
• nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
• csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

Irodalom

1. Arató, A., Várkonyi, Á. (szerk.): Az egészséges csecsemő táplálása. Gyermekgyógyászati Útmutató, 233–257, 2004.
2. Polgár, M.: Gyermekkori táplálékallergiák. SpringMed, Budapest, 2003.
3. Barna, M. (szerk.): Táplálkozás – Diéta. Medicina, Budapest, 1999.